ezustvereb

Az Ezüstsas 2008 végén leszállt. Azzal próbálok boldogulni, ami maradt utána. Mondhatni, rendezem, eladom a hagyatékot.

Legutóbb erről beszéltünk...

free counters

Az én gyűrűm

2010.03.21. 21:05 | 21 hónap | 1 komment

Beszélgettem ma valakivel, aki nagyon sokat segített nekem. Konkrétan a kitüntetések terén léptetett előre a dologban, nem kis mértékben. Természetesen ezúton is köszönetemet küldöm :)

Számára szakmai orgazmus volt - számomra vegyes. Egyrészt szép ez a sok tűzzománc csoda és a rengeteg ötvösmunka. Kötődöm hozzájuk, mert mióta eszmélek, azóta körülöttem vannak. Sok kicsi, egyik-másikkal már szinte pertuban vagyunk. Sátoros ünnepekkor szabad volt apám kezéből megszemlélni párat. Ugyanakkor egy csomó apró, értéktelen kacat. Igen, értéktelen. Hiszen életet menteni nem lehet velük, megenni nem lehet egyiket sem. A sebeket nem gyógyítják be, fedelet nem lehet belőlük építeni - legalábbis macerásan.

Mégis, egyre inkább érzem, hogy kötődök. Egyre szorosabb köztük és köztem a kapocs. A Valaki felajánlotta, hogy segít egy-egy sort összerakni dolgokból, amiket érdemes lenne eltenni. Csak hogy lássa az aprólék, mikor felnő, hogy mije volt a nagypapának. Csak annyit mondtam rá, gyűrű. Ez az én egy gyűrűm, amit be kell dobnom a tűzbe. Megértette.

Címkék: gondolat

A bejegyzés trackback címe:

http://ezustvereb.blog.hu/api/trackback/id/tr31857718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lombrágó 2010.03.22. 15:24:19

Azért mégsincs ez így jól. Egy normális világban a munkánk elég gyümölcsöt adna, hogy normálisan éljünk. Egyáltalán nem nagy dolgokra gondolok. Pl. csak olyanokra, hogy megtarthassuk a nagypapa "hóbortos" gyűjteményét. Nincs ez így jól...