ezustvereb

Alapvetően nem szeretem a gyerekeim mások elé tologatni ott, ahol nincs keresnivalójuk, de ma kivételt teszek.

Eddig nem írtam róla, mert nem került szóba. Elvoltam az apró kacatokkal.

Ezen a héten nem lesz több új reggeli poszt. Lesznek mások, de a 8:30-as kávét vasárnapig kihagynám.

Előttem egy lista mindarról, amit tennem kell.

Kék szalag.

Beszélgettem ma valakivel, aki nagyon sokat segített nekem. Konkrétan a kitüntetések terén léptetett előre a dologban, nem kis mértékben. Természetesen ezúton is köszönetemet küldöm :)

Ismét kilóg egy kissé a sorból, de a műgyanta alatti mintázat egészen magával ragadott.

Egy testvére már szerepelt itt.

Gyönyörű kék színű szalag. Alpakka az érme. Azt hiszem, hogy az talán ritkább. Javítsatok ki, ha nem.

Ismét segítséget kérnék. Míg ma este fél nyolc és negyed tíz között vacsoráztunk és ravaluf kollégával cseverésztünk itt az egyik posztban kedélyesen, elvitték a golfomat.

Egy régi képet felteszek róla ide, hátha szembe ötlik valakinek holnap a csúcsforgalomban. Diósd-Érd-Törökbálint magasságában vitorlázók jó eséllyel összefuthatnak vele. Előre is köszönöm.

Jót derültünk az (unoka)öcsémmel, mikor az alábbi szépségről beszéltünk, majd elő is kaptuk.

A szalag zöldje kicsit fakó, viszont így szebb a zománc színe.

Egy kicsit kilóg a márciusi plecsnik sorából. De azért határozott darab ő is.

Rideg a színe - és ridegségével ragad meg.

Szögletes érem, szögletes szalag.

Vajon mikori lehet? 

Ismét hiányzik a szalag.

Folytatjuk a kopaszokat.

Már megint egy kopasz uralkodó.

Egy tisztviselő szolgálati lapja.

Majdnem, de mégsem ugyanaz.

Hasonlít a tegnapira. Mondhatni, rokonok.

Egy kicsit régebbi darab.

Ennek nagyon megörültem.

Egyidős a tegnapival, egy kicsit hasonlítanak is.