Helytelen cselekedete volt. Ma sem mindig szólnak a filmezett, fotózott célalanynak, hogy ezt vagy azt rakjon rendbe magán, vagy netán "kamera-készre" igazítanák.
Gondolom a korra jellemző beállítások, koncepciók ezek. A portrékat ált. valamilyen rámába (?) helyezték, akkor tipikus jelképekkel körítve.
Őseim ilyen fotókon állnak mint a cövek, némi túlzással, mint a huszárok...
Ő láthatólag nem érezte át ennek a pillantanak a jelentőségét, és biztosra vehető, hogy nem is volt még soha ilyen helyzetben, bár ue katona volna... Sajnos a fotográfus sem vitte túlzásba a gardírt.

Nem lehet, hogy hasonlít valakire, akit nem kedvelsz?

Én már észrevettem magamon, hogy ez szokott az egyik legfőbb magyarázata lenni annak, ha valakit először látok és első blikkre nem csípem...

@tiboru: ááá, annyi arcot ússe bírok megjegyezni :)