ezustvereb

Úgy látom, ő még az indulás előtt van. Mi lehetett vajon belőle?...

Sok olvasó, sok kívánság. Kéretik szavazni: mi legyen a februári téma?

Egy fióklelet ismét.

Kackiás bajusz, ám ki lehet ő?

Íme, a ma reggeli katonakép.

Nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz a katonakép-kvíznek, de most felbuzdultam. Gyorsan feltettem még párat, és igyekszem minden reggel a kávé mellé egy-egy fess katonát tálalni.

Tegnap este tiboru "kitett" a lemil.blog.hu-ra. Most (reggel 4) nézegettem a számlálót, és valami iszonyatos mértékben kezdett el pörögni minden oldal. Ezúton is köszönöm, igyekszem megbecsülni magam. Az ezüstveréb képért pedig külön köszönet!

Megtúrtam a padlást, és két, rendezettnek látszó fotóalbumot találtam. Mindkettő tele van katonaképekkel. Az elsőt, ami a lapok közül kihullott, most teszem fel. A többiek is érkeznek, a fantáziadús "katonakép" címszóval.

A Munka Érdemérem kitüntetést a Magyar Népköztársaság érdekeinek szolgálatában és elősegítésében, a szocializmus építésében kimagasló érdemeket szerzett polgári személyek részére adományozták.

kitüntetést a fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai részére az állományban ténylegesen eltöltött évek, illetve a repült órák elismeréseként az illetékes miniszterek adományozzák. A Minisztertanács alapította 2027/1964. (X.11.) Mt. sz. határozatával. A ténylegesen eltöltött 10, 15, 20 és 25 éves eredményes szolgálat, vagy a repült 200, 350, 550, 800 óra teljesítésének elismeréséül adományozható.

Új címszóként vezetem be a fióklelet szót. Ma pakolásztam az egyik szekrényben, és egy gemkapoccsal összefogott gépelt irományt találtam. Közvetlenül azután, hogy a kezemben lévő doboz tartalmán elmélkedtem, na meg azon, hogy hol találok hozzá szakirodalmat.

A mai este gyerekszempontból csendes volt, így alkalmam nyílt egy csomó könyvet és kitüntetést árverésre bocsátani (ezustvereb árverései itt érhetők el). Közben átböngésztem a szekrény alját és kipakoltam a maradék kitüntetéseket is a dobozból.

A Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetést a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság történelmi és forradalmi jelentőségű megalakulásának 40., illetve 50. évfordulója alkalmából adományozták. Az Emlkérmet a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Magyar Tanácsköztársaság egyéb fegyveres alakulatainak azok a tagkai, valamint a Magyar Tanácsköztársaságnak azok a tényleges tisztviselői kaphatták meg, akik a Magyar Tanácsköztársaság különböző szerveiben, intézményeiben, illetőleg a Tanácsköztársaság védelmében tevékenyen részt vettek, és akik a magyar néppel, a munkásosztállyal, a Néköztársasággal szemben azóta is töretlen hűséget tanúsítottak.

Digitális lelet a sok közül.

Kattog az agyam napi sok órában, hogy mit hogyan kellene felmérni-feldolgozni-dokumentálni. Most épp az egyenruháknál és a sisakoknál tartok. A legszebb az lenne, ha mindent sikerülne körbefotózni. Délután emellett döntöttünk, úgyhogy nekifogtam próbababát keresni.

Ismét egy digitális lelet. Kicsit hosszú, de remélem, jól olvasható.

Néha érdekes dolgok akadnak a kezembe. Ez épp egy digitális lelet, apám sok szkenelt anyaga között találtam. Remélem, ha eljutok odáig, az eredetit is megtalálom a "papiros ládákban".

Örök kérdés - hogy kellene méltó módon átadni a gyűjteményt? Más szóval: adjam el darabonként vagy egyben?

A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény megállapítja, hogy a bányászokat nehéz munkájuk és a bányászatnak az ország gazdasági életében elfoglalt jelentősége alapján - mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben - elismerésben részesíteni.

kitüntetést a Magyar Államrendőrségnek és a Magyar Honvédségnek azok a tagjai kaphatták meg, akik 1848 szellemének a rendőrség, illetve a honvédség körében való kiépítése terén a legeredményesebben működtek közre, továbbá akik az 1948-as centenáriumi évben a demokratikus tudat és a szakképzettség fejlesztésében jelentős eredményeket értek el.

Mikor végiggondoltam elsőre, hogy mit hogy szeretnék csinálni, eldöntöttem, hogy a könyei maradnak. Anyám is beleegyezett. Rengeteg van, három szoba tele. Az enyémek még dobozokban...

Apám tavaly november végén halt meg. Nagy gyűjtő volt. Maradt utána minden, ami férfiszívnek kedves: kitüntetés, egyenruha, sisakhegyek, bajonettek, kardok. Meg egy rakás adósság, amit a nyugdíjazásáig hátralévő időben akart törleszteni a keresetéből.